Ugrás a tartalomra

Makrozoobentosz

Az ELKH Ökológiai Központ Vízökológiai Intézete 2021 folyamán egy Duna-felmérésbe fogott, amelynek módszertana megegyezett az ICPDR által koordinált és 2019-ben lefolytatott Negyedik Duna-expedíció (4th Joint Danube Survey, továbbiakban JDS4) programjával, és egyben annak a későbbiekben évenként megismételt folytatása volt. A feltárás a korábbi rendszeres adatgyűjtést célozta meg: azoknak a biológiai komponens-csoportoknak a vizsgálata folytatódott, amelyek a JDS4 programjában is szerepeltek, vagyis amelyeket a Duna-menti országok 2019-ben egységes Duna-medence menti módszertan alapján a nemzeti kutatócsoportjaik révén valósítottak meg.

A vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételét a magyarországi Duna-szakaszon mindazon szelvényekben folytattuk, amelyeket a JDS4 programja során is vizsgáltak. Így kilenc a Dunán, egy Mosoni-Duna alsó végén és egy a Ráckevei-Soroksári-Duna alsó végén helyezkedett el.

Anyag és módszer

A programban az év folyamán két alkalommal, június és augusztus folyamán került sor a mintavételekre a mintavételi helyszíneken.

1. táblázat. A vízi makrogerinctelenek mintavételi szelvényei és a mintavételek időpontjai 2021 folyamán

Lokalitás

Dátum

Dátum

EOV Y

EOV X

fkm

Duna, Medve

2021.06.14

2021.08.16

545914

272580

1805,6

Mosoni-Duna, Vének

2021.06.14

2021.08.16

553401

266583

2,5

Duna, Gönyű

2021.06.14

2021.08.16

558316

266821

1791,3

Duna, Szob

2021.06.14

2021.08.16

635882

274105

1707

Duna, Dunakeszi

2021.06.14

2021.08.16

655379

257117

1666

RSD, Tass

2021.06.14

2021.08.17

644938

188194

0,5

Duna, Ercsi

2021.06.14

2021.08.16

639554

211305

1613,5

Duna, Dunaföldvár

2021.06.15

2021.08.17

641211

162667

1560,5

Duna, Paks

2021.06.15

2021.08.17

636869

138163

1526,6

Duna, Baja

2021.06.15

2021.08.17

640464

94232

1480,1

Duna, Mohács

2021.06.15

2021.08.17

622272

72666

1446,3

A part menti, littorális sekélyvízi zónában ún. Multi-Habitat mintavételt végeztünk (AQEM Consortium, 2002), amelynek során az élőhely-típusok azonosítását követően (vizuális felméréssel, illetve az alzat típusának megállapítása a próba-mintavétel során történnő letapogatással) 20 alminta vétele történt egy 500 µm szembőségű kézi hálóval, ahol minden 5 %-nyi részesedésű habitat-típus egy almintát jelentett. Az alminták dimenziója egy-egy 25 x 25 cm méretű kvadrát volt, amelynek során makrogerinctelen szervezeteket a folyás iránnyal háttal állva a lábbal felzavart üledékből a lebegő állapotba került állatokat a hálóba gyűjtöttük. Az ilyen módon elérhető vízmélység maximálisan 1,2 m volt.

A begyűjtésre került mintamennyiséget tálcára helyezve átvizsgáltuk. Az előforduló, szabad szemmel is azonosítható védett fajokat (pl. Gomphus flavipes, Fagotia acicularis) a jelenlétük regisztrálása és egyedszámuk meghatározása után élő állapotban visszaengedtük, a nagyobb méretű kagylók (Unionidae) esetében ugyanígy jártunk el. A mintákat a helyszínen 4%-os formalinnal tartósítottuk. A szervezetek rendszertani azonosítása sztereomikroszkóp segítségével laborban történt. A minták feldolgozása során törekedtünk a faj szintű határozásra (kivéve az Oligochaeta- és a Chironomidae-taxonokat), s ennek során meghatároztuk az előkerült taxonok egyedszámait.


A mintavételi helyszínek pontos földrajzi rögzítéséhez androidos telefonon alkalmazható Locus Map Pro programot használtunk. A mintavételi helyszíneken fényképeket készítettünk. A mintavételi helyek geokoordinátáit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

Az árvaszúnyog-lárvák határozásához használt forrásmunkák a következők voltak:
Bíró, K. (1981); Brooks S.J. és mtsai (2007); Cuppen, H. és mtsai (2015); Cuppen, H., Tempelman, D. (2019); Janecek, B.F.R. (1998); Klink A. és mtsai (2002); Kowalk, H. E. (1985); Moller Pillot, H.K.M. (2009, 2013); Rierdevall, M., Brooks S. J. (2001); Saether, O.A. (2008); Stur, E., Ekrem, T. (2011); Vallenduuk, H.J., Moller Pillot, H. (2002, 2007); Vallenduuk, H.J., Morozova, E. (2005); Wiederholm T. (1983); Wilson, R. S., Ruse, L. P. (2005).